Eljött az idő, hogy közzétegyem az általam írt regényt… ezt fejezetenként teszem meg a saját honlapján, melyet kifejezetten a leközléséért építettem! Ide, a profilomra csak a linket fogom csatolni! Esetleg kiegészítő írást is itt fogok elhelyezni az aktuálisan feltöltött részhez.
A könyv nem jelent meg nyomtatott formában!
28 éves koromban elhagytam az országot, hogy szerencsét próbáljak, furcsán, „Isten útjai…” módon az úticélom Írország, Dublin lett. Rövid időt, másfél évet éltem ott, és az akkori 2008-as gazdasági válság vetett véget a kalandomnak, erről ennyit!
Az ott töltött idő alatt gyakran került kezembe egy ingyenes újság, melynek egyik számában egy pársoros hasáb beleégett a tudatomba! Arról szólt, hogy Malájziában egy fiatal lány motorbalesetet szenvedett, aki kómába esett. Amikor szerencsés módon ebből felébredt, akkor a saját anyanyelvén nem tudott beszélni, helyette kínaiul szólalt meg, ahogy előtte egy szót sem tudott! Ennyi volt a cikk tartalma, és ennyi az előzetes (és spoiler)…
Annyira hatással volt rám, tudtam, egyszer le kell írnom egy történetet erről, ami ott megfogant, mert egy gondolat nem hagyott nyugodni!
Öt évig parázslott bennem, mikor egy isteni szikra hatására 2012 vége felé az elmémben ‘lángra lobbant’ az egész… leültem és elkezdtem gépelni.
Az első körülbelül 150-200 oldalt lejegyeztem közel egy hónap alatt, munka mellett. Valóban szószerint „lejegyzés”, mert az egészet folyamatosan képekben „láttam”, a szereplők „besétáltak” a történetbe és elkezdtek mesélni, beszélgetni egymással! Megszületett a címe, melynek az alcíme 2015-ig az volt, hogy „A torony omlani kezd”, ekkor valami belső sugallatra átírtam „Összeomlás”-ra.
Maga a történet egy Apokalipszist mesél el, műfaját tekintve tudományos fantasztikum, és a kezdetek óta tudom, hogy ez egy trilógia első része!
Őszinte leszek, eredetileg nagy pénzt reméltem belőle… azt gondoltam, hogy híres és sikeres íróként töltöm el az életemet a műnek köszönhetően! Egy valamire nem számítottam, hogy a kétszáz oldal után, évek fognak eltelni viharos gyorsasággal, amíg elérem az 555. oldal utolsó mondatát az első résznek. Bizony, ebben volt időhiány, szórakozás és lustaság is… és még valami… nem olyan gyakori módon jött a valódi ihlet. Amikor 2019-ben befejeztem, csalódás volt, hogy nem azonnal akart vele minden kiadó foglalkozni, amelyik meg akart, az csak az én pénzemen szerette volna kiadni, nem kockáztatva semmit! Hamar torkig lettem tőlük… ezután beajánlottam egy-két helyre még, például az HBO-hoz, aki először mintha egy picit foglalkozott volna vele. Az is csoda számba ment nálam, hogy válaszra méltattak, ráadásul egy egészen magas pozícióig jutott az e-mailem az ügyfél szolgálattól indulva, amit nekik innen is köszönök!
De végülis nem jött be, ez eléggé keserű dolog volt, így félretettem… néha javítgattam és közben olvasgattam is a könyvet… és ekkor kezdtem belátni a sorok közé!
Tényleg nem érdekel, ha bármelyikötök is bolondnak néz, de a regény tartalmaz egy üzenetet, ami nem állt szándékomban… furcsa mód elkezdtem megérteni a „saját könyvemet”, ami bizonyos értelemben mintha előrevetítene dolgokat!
Elkezdődött a 2020-as év, és ezzel a világ alapos szétb@..ása egy pár elmeroggyant család által… és ez további valós jelentés tartalmat adott a könyvnek! Később néhány általam felismert metaforikus helyzet, illetve téma kihangsúlyozásra került, ez csak szavak cserélését okozta, például hogy egy kocsiban milyen hírek szólnak, amíg a szereplők csendbe burkolóznak. De erről majd később, egy másik alkalommal…
Szóval 2020-ban megértettem, hogy nem azért született a könyv, hogy engem gazdaggá tegyen, és ha hiszed, ha nem, már cseppet sem érdekel, mint ahogy a gazdagság sem! Nem, nem azért, mert már nem kell a pénz, mert sajnos egyelőre nagyon is kell! Sőt, az is igaz, hogy örülnék, ha abból élhetnék, amit szeretek csinálni: az írásból! De most ez is lényegtelen…
Mert egyrészt ez a sötét időszak megértette velem, hogy mennyire semmit nem számít hamarosan a vagyon, másrészt „ingyen kaptad, ingyen adjad” alapon el kell jutnia rengeteg emberhez, akinek „visz valamit”… lehet, hogy köztük vagy, és az is lehet, hogy nem! Ezt majd Te eldöntöd… viszont arra hadd kérJELEK meg, hogy add tovább, mert lehet, hogy nem neked szól, de esetleg rajtad keresztül érkezik meg ahhoz, akihez tartott… a láncolatok eredményeként!
Előre is köszönöm!
Fogadjátok szeretettel a könyvet!
Nomen Est Omen *4ever ❤️🔥
A könyvvel kapcsolatos gondolataitokat, észrevételeiteket, véleményeiteket az info@babelkor.hu -ra várjuk!
